Második Cockpit napló…

2010, július

 

Komplett leírás egy házi készítésű, elektromos vezérlésű, ablaktörlő motorokat használó cockpit készítéséről. A lehető legolcsóbb megoldás amivel eddig találkoztam.

 

Elõszó


Magamnak is nehéz bevallani, de nem olyan egyszerű ez a “szakma”. Nincs aki megmondja mi a jó nekem, nincs aki már végigjárta volna a szamárlétrát, és ha nincs az embernek gyémántbányász rokona, nehéz készen motion-szimulátort venni – pláne ha az nem vált be -, lecserélni.

Sokan olvastátok az előző cikket, az azóta történt apró változásokat, mindenkinek köszönöm a kritikát vagy buzdítást (negatív tapasztalat sosem ért, nem azért írom). Sokaknak adtam inspirációt szimulátor építésben, segítséget, és az ötleteik alapján – ha nem is hitték el – ők is nekem.
Van még mit tanulnom ebben a témában, most épp szinte mindent a nulláról kezdhettem előröl.

 

Bonyodalom

 

Nincs semmi baj a régi szerkezettel, ha csak nem az, hogy – autóvezetéshez végül is – nekem nem vált be. Talán ha repkednék, és kicsit lassabban kellene történnie a döntéseknek, meg a maximum dőlés mellett tudnék az útra is figyelni, akkor egy szimulátor boldog tulajdonosa lennék. Viszont nem így történt, nem voltam kibékülve az első verzióval, a szelepvezérlés fejlesztése után finomabban járt a szerkezet, de még mindig túl sokat mozgott. Majd lekorlátoztam a mozgást drasztikusan, viszont vagy finoman, vagy gyorsan tudott csak mozogni. Azok az apró kis mozgások nem jöttek át a szerkezeten, csak a kormány ForceFeedBack-jén.

 

Útkeresés

 

Ekkoriban sokat játszottam a SIMCO csapat tagjaival, volt jó pár emlékezetes futamom (ilyen baráti társaságba bekerülni, sokszorosára növeli a játékélményt). Sajnos, a szimulátort nem tudtam kihasználni igazán, ülhettem volna az íróasztalnál is, csak a helyet foglalta a szobában.

Egyre több elektromosan vezérelt, ablaktörlő motoros megoldást láttam megjelenni az x-sim fórumban. A három monitoros megoldás is szóba jött, ami a súlyával már nagyon felborította volna az egyensúlyt a régi szerkezettel. Bár elektronikai tudásom igen korlátozott, de jobbnak láttam az alkalmazásán törni a fejem. A régi szimulátor átalakítását fogaskerékkel, vagy bicikli lánccal tudtam volna megoldani, de a sebesség, a nagy mozgó tömeg miatt nem lett volna kielégítő. Új készítse mellett döntöttem fájó szívvel….

Jött hát a FREX felépítés, ahol csak az ülés mozog. Ez a megoldás fizikai mozgások irányáról és hevességéről tud csak információt adni, mértéke eltörpül még a korábbi szimulátorétól. Cserébe azt vártam, hogy versenyzés közben úgy adjon élményt ami nem zavarja a vezetést, netán még segítse is. Akkor még nem sejtettem, hogy kipróbálhatok egy igazi működő FREX rendszert, de erről majd később…

 

Kibontakozás

Ebben a pillanatban, még a szimulátor nincs készen. Úgy írom ezeket a sorokat, hogy az összeszerelés még folyamatban van. Amikor ti olvassátok, akkor már készen kell lennie. Remélem nem lesznek az általam leírt irányadásokban anomáliák. Igazából azt tervezem, hogy az általam összeszedett infót rendszerezve és kiegészítve átadjam nektek. Annak reményében, hogy más is kedvet kap az építéshez, mivel töredék árból össze lehet szedni (legalábbis a bolti vagy a pneumatikus rendszerhez képest).

A rendszerezést azért említem meg, mert egy közel száz plusz húsz oldalas angol-német-francia-spanyol nyelvű topic, átnyálazása után lát csak igazán tisztán az ember. A szerző leírása pedig kevés dologra tér ki, illetve más megoldású is.
Sajnos az első cikknél ez, egy kicsit szárazabb lesz, nem lesz benne annyi fordulat és tragikomédia, ahogy oxox fogalmazta meg “hogyan hatalmasodott el rajtad a betegség”. Ezért elnézéseteket kérem, majd néha teszek egy kis pihenőt is, innen a zárt osztályról.

Az egész felépítést már említettem, két aggályom volt vele kapcsolatban:
– az egyik, hogy ez csak olyan FFB kiegészítés. Igen ez tiszta ügy, de sajnos az igazi döntésnek már írtam mi hátrányát szenvedtem, és amíg nem tudok ipari méretű pneumatikát, kompresszort alkalmazni, addig nem lesz jól behangolható finom gyors mozgásokra
– a másik, hogy a pedál az üléshez képest mozgolódik, ez meg is maradt sokáig tüske a fejemben…

 

Tronic’s AMC motor mozgás-vezérlő

Pusztán az elv úgy néz ki, megvan a váz, billeg ugye az ülés (a forgást meg kell akadályozni), ezt hátulról a két ablaktörlő motor mozgatja. Ez a csiga fogazás miatt, meglepően nagy erővel rendelkezik, egy körülbelül négy centiméteres erőkarral még igen gyorsnak is nevezhető. Ebből adódóan, ugye nyolc centiméter lesz a teljes elmozdulás, és ez a csiga fogazás visszafelé nem hajtható (elvileg…). Az elektronikával soros porton kommunikál a játék, ami egy önálló motorvezérlő. Beállítjuk rajta a szimulátorunk felépítését, tehetetlenségéről is tájékoztatjuk, egy-egy potméter jelzi vissza tengelyenként az állapotát. Ezt az egészet egy autó akkumulátorról meghajthatjuk, vagy két tápegységről is (én az előbbit választottam).

 

Elektronika – kezdjük avval, amiben béna vagyok

Eredeti leírás itt és itt található, akinek az szimpatikusabb lenne. Nem volt kedvem beletanulni a nyomtatott áramkör készítésébe (előhívás, maratás), és a hozzá való felszerelést beszerezni egy panel miatt, lusta módon inkább megrendeltem egy hozzáértő cégtől. Az általam összeszedett csomagban, a gerber excellon fájlok lesznek azok, amikre a dolgos szakembereknek szükségük lesz. A beültetés csak szöszmötölős munka, olyan hihetetlen nagy tudás nem kell hozzá. Ráadásul sok a kép, és a feléhez még extra segítség is párosul, amit letölthettek. Van benne két alkatrész lista amit kiegészítek a hozzá csatolt szövegben, azt ne feledjétek elolvasni!
A nyákkészítő szakemberek elkezdenek mindenféle kérdéssel bombázni majd minket. A szép felfestés a panelen egyéni ízlés dolga, ha van a másik kezünkben beültetési rajz, akkor könnyedén meglehetünk nélküle is. Kérdeznek még olyat, hogy forr-pont-lakk -ot kérünk-e, ez fontos, hogy maximum csak az AMC1.5 vezérlőre tetessünk, a majd később említett “érvastagítás” miatt. Különben a DSMhb1.2b (H-Bridge)-ről le kellene kaparnunk a lakkréteget.

 

 

Maga az elektronika tartalmazza a programozó hardvert is, ezért is van kettő soros port csatlakozó rajta. Szemből nézve, a jobb oldali ami a játék folyamán fog kelleni. A balt, csak az elején fogjuk használni, amíg a mellékelt Firmware-t fel nem töltjük, a kristálynak megfelelő jelölésű órajelhez igazodva. Itt négy fajta van meghatározva a listában, sajnos nekem csak a legkisebb 14MHz-es indult el. Úgy tűnik, nálunk silányabb alkatrészekből lehet csak válogatni. Igaz, a [I]ATMega8535[/I] mikrovezérlő csak erősen túlhúzva menne 24MHz-en, de ez nem mindenhol jelent problémát. (ezúton is köszönet Szupermogyinak, ezen a részen ő segített tovább, és világosított fel). Olvastam a fórumon egy összehasonlítást, hogy a magasabb órajeleken mennyivel finomabb a vezérlés, nekem nem fog hiányozni.
Sajnos az LCD lábkiosztása nem pont olyan, mint amiket nálunk árulnak, az a típus amit én használtam egy kis módosítást igényelt az eredeti tervekhez képest. Az első két kivezetés a sorban a végére kerül, így 2 lábbal odébb tolva és azokat átkábelezve tökéletesen életre kelthető.

 

 

Persze ennél részletesebben van infó a csomagban, itt csak olyan áttekintés képen említek meg ilyeneket. Persze aki életében nem forrasztott még, fogalma nincs az elektronikáról, azt kérem ne most kezdjen bele.
A nagy áramfelvétel miatt érdemes a H-Bridge panel hátulján ónnal megvastagítani az áram útját. Azért van a FET csere is, mert a régi elektronika “csak” 45 ampert bír, cserébe az új 95 ampert is.

 

 

A hűtőbordák pedig legyenek egymástól elszigetelve, láttam képet, ahol hőálló műanyag távtartókkal oldották meg ezt.

 

 

Ami fontos lehet, a FET-eket/IC-ket csak a legvégén rakjuk be, és érdemes egy picit komolyabb forrasztópákát beszereznünk.
Ha USB-RS232(soros port) átalakítót akarunk használni, speciálisan olyat kell keresnünk, ami FTDI chip-el van szerelve (FT232). Sajnos nekem már van is olyan átalakítom ami nem ilyen, persze nem is hajlandó működni. Nem kell valakinek?
Maradtam a soros hosszabbító kábelnél, ugye kell egy RS232 lengő apa meg anya, az egyes és kilences lábat ne kössük be, a többinél pedig számot számhoz (kettest a ketteshez, hármast a hármashoz….). Evvel a megoldással UTP kábelt használva, egy tíz méteres kábel, fillérekből kihozható. Persze fennmaradó nyolcadik lábat is kössük be, a ház testét is vigye át.

Tennék egy kitérőt itt, az elektromos problémám elmesélésével, hátha valakinek megkönnyítem az életét. A nálam jelentkező tünetek a következőek voltak, hangszóróban búgó alapzaj – mély, olyan 50Hz körüli -, a tévé képernyőn cikázó csíkok, recsegő hangok a hangkártyából.
Pár elektronikában jártas ember konzultációja után gyanítottam, ez földelési probléma. Ha a ház jól is van leföldelve, a PC-tápegység gyártó kínai szakik, előszeretettel kötik össze a földet a negatív, egyenirányított pólussal (nekem épp Chieftec-em van). Kipróbáltam, kihúztam a pc-t a konnektorból, nem történt változás. Szerencsémre később kis fejvakargatás után, a monitort is kihúztam, minden zaj ami eddig jelentkezett megszűnt. Amíg a VGA kábel összekötötte őket, a jelenség változatlanul fenn állt. Jó kisdobosként, fogtam két karton papírfecnit, majd a földelt dugó két oldalsó érintkezője mellé tartva csatlakoztattam. Minden probléma megszűnt, minden tökéletesen működött. Azért egy kis érintésvédelmi veszélyre hívnám fel a figyelmet, ilyenkor a számítógép ház, és a radiátor között van egy kis csípős elektromos szintkülönbség. Akinek ez a kettő közel helyezkedik el, az inkább ne ölelgesse egyszerre a kettőt mert nem kellemes hosszútávon.
Eddig mind csak előzmény volt, a következő probléma felvezetéséhez, a szimulátor vezérlés vagy egy erős többmagos gépet igényel, vagy egy második gépet. Erre van az elektronika kötve, és hálózaton kapja a játéktól az információkat. Nekem ez a második gép adja a képet még a motec monitorra is, tíz méteres távolságból a folyosóról.
Amikor régebben háló-partira jártunk, akkor mondogatták az öregebbek, mindenki egy fali aljzatból húzza magának az elosztót. Későbbiekben már beidegződésként ment, amikor rákérdeztek az újak miért, nem is nagyon tudtunk rá mit mondani, csak…
A két gép földeletlenül ugyan, de másik fázissal rendelkező konnektorba volt dugva. A monitorkábel, és a soros kábel csatlakoztatásánál egy-egy centis ívet húzott. Eszembe juttatva ezt a régebbi intelmet, hosszabbítóval kivíve a másik gépnek az áramot, megoldottnak látszott ez az akadály is. Ráadásul most döbbenek rá, hogy az USB hálózatom is ezek után lett csak stabil, folyamatosan eldobálta eddig a tápegységgel is meghajtott, elosztóba csatlakoztatott eszközöket.

Visszatérve a szimulátorhoz, érdemes egy próbapadot építenünk, akár csak a teszt, vagy akár a móka kedvéért.

 

 

 

Minden csatlakozóról és opcióról ad leírást a mellékelt dokumentáció, de kiemelném a sor dip kapcsoló szerepét.
Ugye a vezérlő kapja az értékeket a géptől, a hosszanti és keresztirányú erők adatai alapján. Neki az a dolga, hogy ezt utánozza az üléssel, visszajelzésként a szimulátor hollétéről a potméterek gondoskodnak. Ez papíron jól hangzik, de a mozgó tömegnek van tehetetlensége is. Ennek értékét állíthatjuk 3-tól 30-as skálán, terminálszerveren át, hogy hogyan számoljon. Ne forduljon elő olyan, hogy oda-vissza tekergeti magát feleslegesen, próbál pozicionálni, folyton túlfut. Ennek menete taglalva van egy mellékelt pdf fájlban, nem részletezem. Windows XP fog kelleni hozzá, Seven-el nem sikerült ezt a szervert előcsalnom két percnyi nézelődés után.
Tehát a 4 kapcsoló:
– 1. az LCD kijelző vezérlését kapcsolhatjuk ki, ez a visszajelző kontroll miatt nagy segítség az elején, későbbiekben nincs is nagy szükség rá, maximum hibakeresésénél.
– 2. bekapcsolva (felső állás), fogadja az terminálszerveres beállításokat a fent említett paraméterek kapcsán
– 3. itt állíthatunk a JoyRider vagy a FREX felépítésű a szimulátorunk (fenti a FREX), ugyebár itt a lényeges különbség, hogy a JoyRider (mint az én előző szerkezetem) a hosszanti tengelyt tisztán önállóan kezelte, úgy mint a fékezésnél-gázadásnál, és külön a keresztirányúakat a kanyaroknál. Viszont a FREX felépítésnél, a tengelyek csak mint aktuátorok értendőek. Fékezésnél mindkettőt fel kell emelni, gázadásnál mindkettőt le kell engedni. Balkanyarnál és jobbkanyarnál épp ellenkezőleg kell őket fenti és lenti pozícióba tenni. Kicsit összetettebb, és könnyebb belebonyolódni a matematikájába. Ezt az állapotot is írja az LCD kijelző jobb alsó sarkában, JoyR vagy SFGT kijelzéssel.
– 4. a már felszerelt, és bekötött motorok szerepét felcserélhetjük, ha fordítva tettük volna ezt meg. Az alsó a normál állás.

Alkatrész megrendelésre van lehetőség külföldről, egy áruházból összeállított csomag segítségével, itt találhatóak:
Tronic`s Dual simple H-bridge 1.2b, és a AVRmotioncontrollerpartlist1_5b. Nem ellenőriztem át – ne az én fejemet verjétek, ha valami nincs benne -, első pillantásra úgy tűnik, az általam leírt változásokat is figyelembe kell venni. Én az alkatrészek kilencven százalékát innen szereztem be, pár dolgot kell csak máshonnan, de azokat nem reklámozom mert máshol nem voltak olyan segítőkészek.

 

Wanek bácsi szimulátora (első pihenő)


Felkeresett egy illető – igen tisztelt Wanek úr -, hogy egy fémvázat felépített (szimulátorom mintájára), pneumatika elhelyezve, elektronika bekötve, minden startra készen. Viszont 2 hónapja jönnek-mennek a próbálkozó szellemű ismerősök, de életre kelteni az X-Sim programmal a szörnyeteget, egyiknek sem sikerült.
Persze már kihívás miatt is izgatott a feladat, s mint kiderült, autóval ráadásul csak hét perces távolságban voltunk egymástól.
Amint beléptem a műhelybe, ez a látvány fogadott:

 

 

Pár óra szöszmötölés, meg állítgatás után egész elfogadható lett a mozgás.

 

Persze egy későbbi látogatásomra már sokat fejlődött, csak az alapokat kellett megmutatnom ezeknek az ügyes srácoknak.

 

 

Jó barátságot kötöttünk – azóta is üldözöm szívességekkel -, köszönetet is mondanék a későbbi esztergamunkák végett.

Itt ismertem fel, hogy egy nagy teljesítményű, állandó nyolc bar nyomású és mennyiségű levegőt szállítani tudó kompresszor, nélkülözhetetlen a jó finomhangoláshoz. De a tíz percenként bekapcsoló komód méretű szerkezettől, fél percig senki hangját sem lehet hallani. Talán akkor lett volna elég az airbrush kompresszor, ha jóval kisebb munkahengereket használok anno, persze egy másik felépítéssel.

 

Az akkumulátor

 

Az elektronika úgy van megoldva, hogy az ablaktörlő motorból fékezésénél, az áram visszafele folyik az aksiba, tölt, tehát nem fűtjük el feleslegesen ezt az energiát. Ezért is ideális egy 12V-os gépjárművekben használatos akkumulátort használni, ráadásul iszonyatos áramot tudnak kiadni magukból, amit egy terhelt elektromos motor, képes is igényelni néha. Persze itt csak áramfelvételi csúcsokról van szó, nem folyamatos üzem, viszont a felhasználóktól pozitív a visszajelzés, alkatrész elhalálozás ügyben, nagy terheléseknél. (nem véletlenül van foglalatban az összes Fet, a kiforrasztás elkerülése, illetve a gyorsabb csere végett)
Akkumulátornál viszont számomra ismeretes, hogy a sav gőz – ami párolog töltésnél – lemarja a tapétát a falról. Zselés akku marha drága (az igazi), ezért kénytelen voltam szakember segítségét kérni, volt ahol tudtak is segíteni. Létezik több gyártónak is, olyan sorozata, amit hajóba, lakókocsiba, lakásba, tehát élő környezethez ajánlanak, cserébe nem a olcsó. Egy 66Ah-ás mellett döntöttem, és egy folyamatosan üzemeltethető töltőt is tudtak hozzá ajánlani, amit nem zavar ha közben nyúzzák az aksit. Az eredeti leírás szerint, egy 100Ah akkumulátor, nyolc órás játékidőre ad lehetőséget, én valószínű ezt nem fogom tudni letesztelni, a cikk megjelenéséig.

 

 

Páran tápegységről oldják meg ennek a rendszernek az üzemeltetését, evvel ugyan nem foglalkoztam, két 400 Wattos pc tápegységet ajánlanak legalább, motoronként egyet.

 

Az ablaktörlő motorok (Wiper motor)

Pár fontos szempont van az ablaktörlő motor kiválasztásánál. Eleve ez egy olcsó felépítés, ne evvel drágítsuk meg, irány az autóbontó. Szerencsém volt, hagytak nyugodtan turkálni, így barátkozhattam a kicsikékkel. Két egyformát kerestem amin persze megvan a mechanika 4-5 centiméteres karja, relatív stramm a kinézete és ami piszok fontos, hogy visszafelé nem forgatható, egyik irányba sem!!!

 

 

Persze ki gondolná egy csigafogaskerékről, hogy visszafelé akárcsak minimális esélye is van az embernek megforgatni. Hát van…
Az első pár motor amit vettem – Ford Escort-é volt -, tökéletesen működött egészen a nagy főpróbáig. Felszereltem a helyére, gömbcsuklók felfogatva, ráülök, és elsüllyedek bal hátsó irányba, a másik oldal tart… Iszonyat boldog voltam, az egyik irányba a mechanikát nem lehet megforgatni, de a ferde fogazású nagy fogaskerék miatt, a másik irányba, egy kicsit erősebben nekifeszülve, már megforog.
A második bontó látogatásomkor már szemfülesebb voltam, persze az ott dolgozók csak még hülyébbnek néztek. Nem is értették a tornagyakorlatokat, hogy miért feszülök a salgó polcnak, kezemben a kis motorral (így próbáltam megforgatni). Végül, egy Nissan Cherry (számomra teljesen ismeretlen autó) ablaktörlő motorjaira esett a választás.

 

 

Evvel a cserével egy kis extra szerencse ért, ugye egy elektromos motor negatív pontját általában rákötik a fém vázra. De a mi esetünkben megfordítjuk a polaritást, ha éppen a másik irányba terelgetjük az ülést. Ebből kifolyólag, elektromosan a két motor el kell szigetelnünk egymástól, ami egy PVC vázon nem jelentene problémát, de én éppen fémmel dolgozok. Ami a szerencse, hogy ennél a motornál (nem úgy, mint az Escort-nál) a negatív pontot nem kötötték rá házra, így se a forgató kart, se a felfogatási pontokat nem kell szigetelnem.
Egy ablaktörlő mechanikának vannak különböző elektromos kiállásai a szakaszos üzemhez, nekünk csak tisztán a motor két pólusa kell, a többi csatlakozással ne is foglalkozzunk.

 

A váz

 

A váz tervezése most sokkal összetettebb volt mint eddig, bele akartam ötvözni minden apróságot, amit eddig megtapasztaltam. A három tévé felszerelése ráadásul még idegen területnek számított. A kormányt meg a pedált maximálisan állíthatóvá akartam tenni. Az egér-billentyűzet se legyen veszett rossz helyen, a motec monitor se maradjon ki, a fordulatszám kijelző (később bővebben…), könyöktámasz, pohártartó…
Az egész mozgatható legyen, kerekek kellenek, és felvihető a lakásba, avagy szétszedhető.

 

 

Az ülést kicsit javítgatni kellett, elkezdett a feneke megsüllyedni. Nem tudom, ez csak az én súlyomnak köszönhető-e, vagy ennyi pénzért csak ilyen sportülés jár, de megerősítettem. Úgy emlékszem, más is számolt volna be ilyenről a közelmúltban. Persze ez már két éve nyúzva van, mégiscsak az előző szimulátor örökségéről van szó.

 

 

Ami fontos, hogy megakadályozzuk az ülést tartó konzol oldalra forgását. Hátulról két ponton mozgatják a motorok, és ha eltud csavarodni, akkor bizony használhatatlan lesz a mű. Két kis rúd, gömbcsuklókkal a végén a forgáspont magasságában elhelyezve, meg is véd minket az ilyen ártalmaktól.

 

 

Én ugyan ez ellen nem biztosítottam be magam, de ennek is megvan az oka. Az egyszerű gömbcsukló helyett, egy féltengely csuklót használtam. Ez, a csavarodást egyáltalán nem engedi, cserébe nem érdemes rosszul felhegeszteni.

 

 

Az volt a terv olyanra festem, amilyen színeket találok otthon. Volt piros, sárga, meg kevés fehér, fekete, kék. Kitaláltam, a piros-sárga kombinációt, az jól mutatott a fejemben. Pirossal végeztem is a közel 70% alkatrésszel, majd jött a sárga. Kiderült, az egyik sárga beszáradt, a másik meg kevés. Gondoltam akkor lekenem fehérrel, majd később veszek sárgát, ne kelljen az előkészítést megismételni. Menet közben kitaláltam, mivel nekem citromsárga kell és van fehér meg piros, ha ezeket összekeverem az sárga lesz. Mi más lenne, ha nekem sárgára van szükségem… (mentségemre szóljon, egész nap kint voltam a napon). Na összekevertem, és kiderült az igényeim nem változtatják meg a tényeket, rózsaszín lett pár dolog. Erről konkrétan nincs fotóm, és ha lenne se mutatnám meg, amint tudtam átfestettem. Bár Hello-Kitty autószimulátornak tökéletes irány lett volna.

Az ülés elhelyezés nagyon kényes téma. Ezért is kell állíthatónak lennie a kormány-ülés-pedál triónak. Mindenkinek csak ezt tudom mondani, ez a legfontosabb. Sokan kérnek tervrajzot tőlem, hogy mit hány centiméterre jó elhelyezni. Sajnos ilyen nincs, mindenkinek más kényelmes és csak három-négy óra múlva derül ki, jelentkezik-e hát-váll-nyak-boka fájás.
Ha valakit a méretek végett érdekelne a 3D-s modell, powershape.
Megpróbálom kicsit összefoglalni, ha állíthatóak az összetevők, akkor mire figyeljünk.

Üléstáv a kormánytól:
– a kényelmesen előrenyújtott kezed ráteszed a kormánykerékre, a csuklódnál legyen a kerék teteje. (mellmagasság körül legyen a markunk, amikor a kormányt fogjuk, igény szerint 3:45 vagy 2:10 percnél)
– a kar így 20-30° hajlításban van vezetés közben

Üléstáv a pedáltól, nehezen meghatározható, pár evvel a problémával foglalkozó tanulmányt átolvasva amit leszűrtem:
– az ülés háttámlája 10-15°-ot dőljön hátrafelé
– teljesen told be a derekad az ülés tövébe, hogy felfeküdjön a hátad, ilyenkor a térd feletti combrész hátsó fele, lebegjen az ülés felett kicsivel. Még ne feküdjön fel amikor benyomsz egy pedált, és a sarkad ilyenkor legyen kényelmesen megtámasztva
– pedál benyomásánál a tested ne csavarodjon semerre
– sarok elmozdítása nélkül be kell hogy tudd nyomni a pedálokat egészen.
– éppen hogy visszahajló lábfejjel pihenjen a lábad, a gázpedál alaphelyzetén

A kormány felfogatásánál tettem egy megelőző lépést, mielőtt az engem hátba vágó ülés miatt, a kormányba kapaszkodnék, és azt a kicserélt nagy kormánykerék erőkarjának segítségével letépném. Egy masszív erős fogás volt a cél. Mondhatnám, részeg biztos…

 

 

Most pedig, a már szokásosnak is mondható fotók az összeállítás menetéről:

 

Ebben a stádiumban aludt téli álmot a szimulátor, eltelt a tél, majd jött a folytatás:

 

Majd jött az ominózus festés…

 

Az elektronikának csak a potméter visszajelzése alapján van fogalma, a motor pozíciójáról. Fél kört fog elfordulni a motorunk (180°-ot), üzletekben persze minimum 270°-elfordulással rendelkező potit fogunk találni. Cserébe az elektronikán egy trimmer tekergetésével szűkíthetjük ezt, akár le egészen 90°-ig. De vigyázzunk, csak a test pontja felé fog a skála bezárni, valószínűleg a potméter pozíciójával kell majd variálnunk.

 

 

Vigyázzunk majd az életre keltésnél, nekem csak úgy sikerült a potikat elhelyezni, hogy nem tud körbeforogni a motor, roncsolás nélkül.

 

 

Amikor az elektronika nyugalomban van, látható két pár zöld és két pár piros led a motor bekötése mellett, hunyorogva. Terheletlenül ugyan nincs nagy jelentőségük, csak ha már motor is rájuk van kötve. Amikor csak a zöld vagy csak a piros világít, akkor tekeri a motort egyik vagy másik irányba. Ezt mi is ellenőrizhetjük az LCD-n.

 

 

Balról jobbra haladva láthatunk két számot, alaphelyzetben 128 as értékkel, ez pont a fele a 256-os lépcsőnek ami az elektronika mozgató felbontása, ez bemenő jel nélkül középre húz. A következő két szám nulla és 1024 között mozog, ez a potméter visszajelzése, ha 512 körül mocorog akkor nem tekeri a motort semerre sem.
Emiatt jött az összeszerelésnél az extra óvatosság nálam, ha fordítva kötöm rá a motor pólusait, és elkezdi tekerni a rossz irányba, akkor a visszajelző alapján nemhogy közeledik fog, távolodni, és emiatt még be is gyorsít. Márpedig igen nehéz megjósolni hogy milyen irányba fog elkezdeni tekerni, tehát csak az óvatos hozzáérintgetős módszert ajánlom.

 

Tika szimulátora (második pihenő)

 

Egy szerencsés véletlennek mondhatóan éppen úgy alakult, hogy az SG topicban megismert Tika úr megvendégelt minket Szlovákiában, izgalmas otthonában. Nem is akármiért volt ez a lakhely érdekes (azon kívül, hogy nagyon barátságos az otthona és nagyon kedvesek a vendéglátók), hanem egy igazi működő FREX szimulátor miatt. Aki nem ismerné ezt a márkát, elég csak annyit elárulni róla, hogy “motion simulator”-ban a toppon járnak. Az ára miatt nem is sűrűn előforduló termék ez, kis hazánkban.
Így sikerült, a minőségileg csúcsnak tartott színvonalat megismerni, és mint mércének becélozni az ott tapasztalt fantasztikus élményt. Igaz, az én mackó testemnek a pedálok meg a kormány túl közel voltak, de nem vitt volna rá a lélek, hogy ezt ott szóvá tegyem. Majd most elolvassa és kapok is a fejemre. Viszont azt a két kétségemet eloszlatta ami fúrta az oldalamat. Egyik, hogy a mozgó ülés miatt a pedál használat kényelmetlen lenne, észre se nagyon lehet venni a lábnál, hogy mozgolódna az ülés. Illetve az érzés amit adott a gyorsaságával, és az aprólékosságával felülmúlta az otthon eddig tapasztaltakat. Jó irányvonal alakult ki bennem…

 

 

Ez én vagyok ott benne, bezony!

Illetve a mozgató aktuátorokról közeli videó. Több kép pedig itt.

 

Az X-SIM Program:


Az X-Sim program, egy pneumatikus beállítási metódusnál nem iszonytatóan agyament feladat, csak összetett és könnyű benne elveszni. Az elektromos része ehhez képest pofon egyszerű ráadásul egy fájlba lementve bárki betöltheti, mivel itt nincsen különbség a hardverek között. A program innen letölthető, két verzió létezik belőle, online chat és pár háttérzene a plusz a nagyobbikban. Jelenleg ezek a verziók futnak: X-Sim 2.0.8.9 beta és 2.1.0.13 beta. Nem kell a béta jelzőtől megijedni folyamatosan fejlesztgetik, sosincs megállás, az alap meg ami nekünk kell, megegyezik a két csomagban.
Thanos (a készítő) vezérlője akár négy elektromos motort is képes lenne vezérelni, két H-bridge is könnyedén ráköthető, avagy hat szervomotor. Ami nekünk most kell, annak így néz ki a kimenő vezérlési jele: AB~255~~a01~~a02~ . Ez ijesztőnek tűnhet, de egyszerűen csak a jó sorba kell beírni és kész. Ráadásul a csomagban megtalálható egy betölthető lementett beállítás, ahol én ezt már meg is tettem.

Két programot fogunk használni, egyszer a Force-Sender ami a nevéből adódóan a játékkal tartja a kapcsolatot, és küldi át az adatokat, akár hálózaton át a másiknak (Profiler).

 

Force Sender

A hálózati címet csak akkor állítsuk át, ha nem azonos gépen fogjuk futtatni a Profiler-el, illetve ki kell választanunk a játéknak megfelelő plugint, esetleg a teszt csúszkás felületet. A program exe megkeresésével, meg egyéb beállításokkal ne foglalkozzunk (régebben fagytak, és felesleges állítgatni). Ha már a Profiler fut mehet is a “try send data” gomb.

 

 

Létezik pár játék, ahol nem az X-simes srácok által elkészített plugin fogja kiküldeni az adatokat, hanem erre a játékot rá kell venni pár beállítás megváltoztatásával. Erről itt lehet bővebben olvasni, de vegyünk pár példát:

LFS konfigurációs fájljában (első indítás után jön csak létre) a vége felé ezeket az értékeket kell megadni:

Conn To Master 1
OutSim Mode 1
OutSim Delay 1
OutSim IP 127.0.0.1
OutSim Port 4123
OutSim ID 0
OutGauge Mode 1
OutGauge Delay 1
OutGauge IP 127.0.0.1
OutGauge Port 4124
OutGauge ID 0


rFactor-nál a “c:\Program Files\X-Sim\Plugin\rFactorPlugin.dll” helyen találunk a motion szimulátor életrekeltéséhez szükséges fájlokat, csakúgy mind például a Microsoft Flight Simulator X-hez.

– Új programokhoz tartozó támogatást, keresgélhetünk akár a fórumban, illetve nem egy játékhoz készítették már el tömeges kívánságra.

 

Profiler

 

Ha a Force Sender alkalmazás eljuttatja ide az információt, ennek a programnak a feladata kiszámolni az általunk beállított szimulátor adottságaihoz alkalmazkodva, a ránk ható erőhatásokat. Na ezek az általunk beállított értékeken, áll vagy bukik a jó minőségű mozgás. Sajnos nem létezik olyan, ami mindenkinek jó lenne, kicsit bele kell tanulnunk.
Láthattuk a teszt csúszkát, ezekkel tudjuk szimulálni a játék által küldött adatokat. Játéktól függően ezeken a portokon jön be sok-sok különféle adat, autót érő erők hosszanti, kereszt, vagy függőleges irányban, sebesség, motor fordulatszám, hőfok, stb… Ezekből fogjuk a nekünk kellőket kihalászni, és ezt a székünkre feljuttatni.

 

 

Balról jobbra haladva a “File menu”-ben tudunk kimenteni és visszatölteni komplett beállításokat, akár játékonként, akár autónként (nagy teljesítménykülönbségnél kellhet). Tőle jobbra látható az aktuális ip-címünk, amire egy esetlegesen a hálózaton lévő Force Sender-nek küldeni kell az adatokat, és ha a kapcsolat létrejött, arról a felső sarokban láthatunk visszajelzést.
A betöltést tegyük is meg mindjárt, mellékeltem egy .rn2 kiterjesztésű fájlt, éppen LFS-hez hangolgatva. Ezt helyezzük el a “c:\Program Files\X-Sim\MyProfiles\” mappában, így könnyedén megtalálható lesz a programból.

Az első képernyő ami megjelenik az “input setup” menüpont is egyben, itt láthatóak az aktuális játék által elérhető adatok. Nekünk a Lateral (oldal irányú (25)) és Longitudinal (hosszanti (27)) erőkre van szükségünk. Ezeknek a mértéke játékonként nagyságrendekkel változhat, érdemes ennek a megfigyeléséhez, beállításához a játékot ablakban futtatni, vagy másik monitoron követni. Ezen értékek alapján fog majd a szimulátorunk apró mozgásokat, vagy teljes kitéréseket végezni.

Ezt a következő pontban tehetünk meg, “Math Setup”.

 

Itt láthatjuk, hogy van egy keresztirányú tengelyünk ez legyen ‘X’ , és egy hosszirányú az ‘Y’. Mindegyik tengelyhez már hozzá van rendelve egy G erővel módosító tétel (a bal oldali listából), aminek az értéke a 25-ös illetve a 27-es porton érkezik. Itt még tervezgetem, hogy a függőleges irányok (pl kerékvető megdobása) is hatással legyen a fizikára (millió kombináció lehetséges), de akár még az FFB vezérlő gombjaihoz is hozzárendelhetünk kis módosító összefüggéseket. A sorra duplázva bejön egy új ablak, ahol igazán sok apróságot állíthatunk.

 

 

Az első legördülő listából választhatunk magunknak portot, hogy a tengely mozgását milyen kijövő adat szerint óhajtjuk változtatni, alatta ennek irányát fordíthatjuk meg.
A következő szinusz görbés résznél, azokat az értékeket határozhatjuk meg, ami a játékból jön ki, és ami felett már ne történjen változás, avagy mekkora legyen az az erő, aminél nagyobbat a szimulátorunk már ne éreztessen velünk. Persze ha ezt alacsonyra vesszünk, akkor könnyű lesz a maximális döntést, kitérést elérni a szerkezetünkön. Ha nagyon nagyra, akkor csak az ütközések fognak igazán érezhetőek lenni. Sajnos pont ez a probléma az automata maximális meghatározással, ha beleálltunk a falba akkor az az erő lesz a 100% kimozdulás. Onnantól fogva egy gázadás vagy egy fékezés csak enyhe szellő lesz.Ezért érdemes lesni menet közben az “input setup” oldal kijelzőjét, hogy mi az az érték ami nekünk még optimális.
Itt tudunk még pozitív és negatív irányban más értékeket meghatározni (számunkra nem érdekes, szimmetrikus a felépítés), illetve a minimumot, amire a szimulátor még mozduljon. Ez akkor lehet érdekes, ha nem nyughat az ülés alattunk, és egy hosszú egyenesben is izgága marad.
Legalul lehet szoftveresen, százalékban csökkenteni a szimulátor-mozgás teljes útjának mértékét (itt próbáltam a penumatikát nyugtatgatni pl).
Lejjebb van egy csúszka, ahol a csillapítás mértékét lehet állítani, kis késleltetést adhatunk nagy tömegű szimulátor esetében. Persze ezt mi a Thanos elektronikáján tudjuk állítgatni, hagyjuk itt ‘off’ álláson.
Legalul pedig rendelkezhetünk, hogy az érték amit beállítunk, hozzáadódjon vagy szorozódjon a tengely mozgatásának értékével (ez persze csak akkor érdekes, ha több bejövő erőből akarunk elegyet alkotni). Az utolsó pont, ami az egy erővel foglalkozó beállításnál – tengelyenként – érdekes lehet (mint a miénk), ez pedig felülírja, bármi is volt korábban meghatározva.

Utolsó pont, ahol beállításokat kell tennünk, az az “output setup” rész. Itt kell beállítanunk a soros port-ot, illetve azt a kommunikációs formát, ahogy az elektronika igényli az értékeket.

 

 

Ha a “Force Sender” küldi az adatokat, a “Profiler” engedi hogy rányomjunk a nagy start gombra. Ekkor még nem történik semmi, de ha most indíthatjuk a játékot, akkor elvileg a versenypályán már hasonló élményben lesz részünk:

 

 

A mostani állapot még közel sem végleges, a felgyülemlett öt kapcsolónak kell még egy szép konzolt készítenem. A pillangóváltókat is szeretném felszerelni, persze ehhez kell még ötletelni a kormányfelfogatás végett. A billentyűzettartót szeretném beforgatósra átalakítani. Meg pár apróság még hátra van, ami most nem is jut eszembe. Végül pár fotó a mostani állapotról.

 

 

Ezt Wanek bácsitól kaptam:


 

…illetve az Eyefinity screenshot-ok, amikkel még tartoztam.

 

Mechanikus fordulatszám kijelző

 

Ez nem lesz egy hosszas leírás, inkább csak egy olyan rejtett ismertető az írásomban.
Próbálkoztam már régebben mikrokontrollerrel és szervomotorral fordulatszám kijelzőt készíteni, de elektronikai képességeim végett belebuktam. Ráadásul ha működött is volna a házilag gyártott műszer, a bontós kiszuperált megoldás, nem is sikerült volna igazán igényesen szépre. Ráadásul ez nem igazán létszükséglet csak olyan díszecske, látványosság. A játék pedig a monitoron is produkálja ezt a látványt. Arról nem is beszélve, hogy digitális társa, váltássegítő ledekkel a kormányon is megtalálható már.
Egészen addig tartott az újrapróbálkozás halogatása nálam, amíg egy hirdetés erre az oldalra nem kalauzolt.
Ez a Rev Burner nevezetű kis masina, képes bármelyik “autó tuning” szakkereskedésben kapható, (benzines) fordulatszámmérő műszert meghajtani. Legyen akár 4-6-8 hengeres, de persze 12V-ről működjön. Be lehet kalibrálni a szoftverével, és a ma támogatott legtöbb szimulátor játékkal életre kelthető.

 

 

Persze nem árthat, ha nem 5-6.000 fordulat per perc a maximum, ameddig mutat a műszer. Sajnos, itt a bontóban szerezhető gyári műszerek nem biztos, hogy kompatibilisek. Márkánként eltérő lehet a vezérlés, bár a logika nem ezt diktálná.
Ezt az elektronikát lehet sebességmérő hajtására is használni, akár kettőt is vehetünk mindjárt.

 

Menetszél generálás

 

Minden adat kinyerhető az X-sim programból, akár még a sebesség is külön a kedvünkre. Erre a változó értékre pedig ráköthetnénk egy ventilátort, ami a nagyobb tempó eredménye képen fújná le a hajunkat. Nyáron a hosszabb futamoknál, úgyis kell a ventilátor. Miért ne vezérelje ezt is a játék, persze fix kapcsolót is javaslok, ha kánikula lenne.
Ez a letölthető csomagban mellékelve van, egy külön A-Sim nevezetű mappában. Egy jóval szerényebb elektronikáról van szó, de ennek az összeszerelésével még én is csak barátkozok.

 

Végszó

 

Nem bántam meg a váltást, pedig csak pár óra játékon vagyok túl. Persze erre a három kijelző is rátesz egy nagy lapáttal, iszonyat nagy élmény így vezetni. Aki az elkészítésen töri a fejét annak szívesen segítek, megtalál az SG topicban.

Árkalkuláció, mert úgy is kérdés lenne

A váz, esetemben ív hegesztett zártszelvény, eddig ehhez kellett a legtöbb fémanyag ~21.000,-

Az Ülés, legolcsóbb, boltban kapható sportülés ~25.000,-

Az elektronika:
~5.000,- a nyák elő hivatás
~14.000,- az alkatrészlista tartalma
~7.000,- a kapcsolók, potméterek, kábelek

Akkumulátor:
~35.000,- a töltővel együtt.

Motorok:
~2*3.000,- bontóban

Jó barkácsolást!



no images were found